Kisújszállás Boszorkány-túra: Luca napján

ÜDV, FÉNYKÜLDÖTT!

2008. december 18., csütörtök

Luca napján

Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az ún. Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek, de kuruzslásra is használták, a beteg állatokkal etették fel. Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.

A lucázás a köszöntő szokások közé tartozik. Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán kotyolni vagy palázolni indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. Dünnyögve előadott verses mondókájuk a kimondott szó erejébe vetett hitet is bizonyítja. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. "Kity-koty-kity-koty" volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés. A jókívánságokat a gazdaasszony kaláccsal, kolbásszal, esetleg aszalt szilvával köszönte meg. Az alábbi versrészlethez hasonlított a mondókájuk, amelyben számbavették a háztartás és a gazdaság dolgait.
Luca, luca, kitykoty,
Sok csibe, lúd keljen,
Aludttejes köcsög
Száradjon a kerten,
Vetés, virág megeredjen,
Luca, luca, kitykoty.

Luca, luca, kitykoty,
Vizük borrá váljon,
Hosszú kolbász,
Hurka
Lógjon a padláson,
Házuk népe bajt ne lásson,
Luca, luca, kitykoty.
(Bárdosi Németh János: Lucázás)
Ha nagy rendetlenség, sok szemét van a szobában, azt szokták mondani: Olyan a ház, mintha lucáztak volna. A szólást magyarázza, hogy a lucázók fát vagy szalmát hoztak magukkal, amit szétterítettek és ráültek.
A fiatalok ezen az ünnepen sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a lucázást, amelynek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok toját tojjanak.
Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
A legnevezetesebb népi szokás az ún. Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja, állítólag már a kelták varázsló papjai, a druidák is ismerték. Ezt az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke. A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenye-fenyő-, cser- és rózsafából.

Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott állt, nyomban meglátta, ki az, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint leleplezése után azonban ugyancsak jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha az úton hazafelé szüntelenül szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, s így nem érhették utol. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie. Azt tartották, aki az éjféli mise alatt ráül a Luca-székre, meglátja a boszorkányokat. Így szól erről Hárs Ernő verse:
Kilenc fából
Kilenc jámbor,
Bűvös szóból
Luca-széket
Faragok.

Rút boszorkány,
Tüzes orkán,
Kénkő-eső
Ellen legyen
Menedék.
(Luca széke)

Forrás:

Jusztinger Brigitta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Mi a boszorkány túra ?

A Boszorkány-túra elnevezés egy kb. 5 kilométeres éjszakai túrát takar, főként felnőtteknek, jelmezben, amely 5 állomáshelyen biztosít izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokat a résztvevőknek.

Az elért pontszám és a túra teljesítési idejét figyelembe véve a legeredményesebb első három csapat díjat kap. Külön jutalmat kapnak a legjobb boszorkányjelmezben indulók. Az előre bejelentkezett hét-tizenhárom fős csapatokat Kb.21: 30 órától folyamatosan indítják a boszorkánymesterek .

Szerelmi bájital !!

Hozzávalók:

méz,
csipketea,
1 fahéjrúd,
9 piros rózsaszirom.

Elkészítés:
Növő holdnál gyújts meg egy piros gyertyát, és gondolj arra, hogy már kettesben vagy szerelmeddel! Majd készítsd elő a kellékeket!

Tedd fel forrni a vizet, majd lassan kanalanként adj hozzá 9 kiskanál mézet, és közben mondd:

- Aphrodité, Szerelem Istene, szükségem van a segítségedre, a közreműködésedre. Jöjj el hozzám, segíts nekem!
- Töltsd meg ezt a teát erőddel és a természet erejével, hogy amikor XY iszik belőle, nőjön benne a vágy irányomban. Legyen belém szerelmes, kívánjon engem!
- Frissítsd fel szellemem, és töltsd csordultig a szívemet, hogy igaz szerelemmel fogadjam XY közeledését! Úgy legyen!

Ezek után tégy bele egy fahéjrudat és a 9 piros rózsaszirmot. Hagyd még 2 percig forrni, majd vedd le a tűzről. Innentől kezdve működik a dolog!

(azért reklamációt nem fogadunk el)

Varázsló/boszorkány kalap készítése

Lépésről lépésre, képekben

A következő cikk egy varázsló kalap elkészítéséhez szolgál, amely a legközelebb Gandalf kalapjához áll, a Gyűrűk urából (de ez alapján bármilyen más varázsló kalap is elkészíthető, kisebb módosításokkal pl. Yuki Nagano (The Melancholy of Haruhi Suzumia) fekete mágus kalapja – ford ). Az én változatomban a kalap alapanyagai: egy erős szőtt textília és szintetikus filc. Gallér belsőt (illesztéket) használok szabásmintának, de a papír is megteszi. Mérsékelten durva vásznat használok a karima kikeményítésére (erre a célra vetex, vagy ha a kalapot később nem kell mosni, kartonpapír is használható – ford.).Folyt köv ITT

A jólét itala

A régi időkben a vajákos asszonyok különböző főzeteket is készítettek a varázslat erősítéséhez. Ezek a főzetek nem mindig fogyasztásra szolgáltak, de mindenképpen fontos részei voltak a bűbáj hatékonyságának.

Kellékek

1 kanál fahéj
1 kanál őrölt babérlevél
½ kanál bazsalikom
½ kanál majoranna
1,5 dl víz
Fakanál
Egy rongydarab
Korsó, vagy üveg - amelynek van fedele
Piros szalag

Elkészítés

Egy fazékban keverd össze a hozzávalókat, és kb. 30 percig forrald a vízben. Néha kevergesd meg. 30 perc múlva szűrd le az italt, és tedd bele az üvegbe.

Az üveget fedd le a rongydarabbal, és rögzítsd a piros szalaggal. Helyezd az italt sötét, hűvös helyre három napra és három éjszakára. Ha letelt a 3 nap, vedd le a rongydarabot a korsó tetejéről, és fedd le a saját fedelével. További 14 éjszakán át hagyd magára az italt, majd öntsd ki a földre, miközben köszönetet mondasz a felsőbb hatalmaknak.

forrás

SÁMÁNOK ÉS TÁLTOSOK

..."A hazai (Magyar)kutatás egyetért abban, hogy a honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a samanizmusnak. (Ennek nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c. monográfiájában.)

A SÁMÁNMITOLÓGIA elemei túlélték az évszázadokat; a magyar néphit szinte napjainkig megőrizte azokat a motívumokat, amelyeknek legjobb párhuzamai a szibériai népek körében találhatók meg. Így pl. a magyar sámánjelölt is betegség útján, tehát passzívan, mintegy akarata ellenére válik "tudóvá", de meg kell szenvednie a tudásért (lásd a "feldarabolás" motívumát; meg kell másznia az égig érő fát). Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel (pl. foggal vagy burokban született - ez a hiedelem összefügg a szibériai sámánok "felesleges csont" - képzetével).

Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra (mint égig érő fa) és az eksztázis emléke is. A viaskodó táltos bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje ("haj regő rejtem") szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori samanisztikus világkép megismeréséhez.

A magyar népi mitológia (a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük) szerkezetét különféle szempontok szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái (istenrendszerei) egymástól merőben eltérő szintek (isten- és szellemcsoportok) meghatározását teszik lehetővé.

A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez fűződő hiedelmeket ismertetjük. Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott keretek között nem térhet ki minden részletre.

A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra. A felső az isten(ek) és a megszemélyesített bolygók (Nap és Hold), a csillagok világa. A középső az ember lakhelye, de itt működnek természetfeletti lények (különféle kísértetek, erdei és vízilények), és itt fejtik ki tevékenységüket a természetfeletti képességű emberek is (TÁLTOS, BOSZORKÁNY-ok)."..

forrás

Kisújszállás Boszorkány-túra